Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 11/1/2007
Tematica: problema emigranţilor români din Italia
Categoria articolului: ştiri
Autorul articolului: Garzó Klára
Titlul articolului: Nem haragszanak, csak kiutasitanak az olaszok
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://maszol.ro/maszol/nem_haragszik_kiutasit_olasz_roman_2007_11_01.html


Numele cotidianului

Articolul:



A megerőszakolt, kómába esett nő esete azonnali cselekvésre sarkallta az olasz kormányt. Prodi kabinetje elfogadta az EU-tagállamokból bevándorolt bűncselekményt elkövetők kitoloncolásáról szóló törvényjavaslatot.

Fizikai és nemi erőszakot elszenvedett, kómába esett nő testére talált rá egy románok lakta tábor mellett az olasz rendőrség. Egyes olasz lapok „a meggyilkolt nőről” beszélnek, hivatalos források azonban még nem erősítették meg a hírt, hogy az áldozat elhunyt volna. A bűncselekmény elkövetője egy 24 éves büntetett előítéletű román állampolgárságú, roma származású férfi.


A Róma környéki bűneset azonnal reakcióra késztette az olasz kormányt.

Romano Prodi balközép kabinetje elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megkönnyítené a kitoloncolási procedúrát az Európai Unióból bevándorló, közrendet sértő személyek esetében.


Nem haragszanak, csak kiutasítanak az olaszok



A most érvényben lévő jogszabály szerint a kitoloncolásról dönteni a belügyminiszternek van joga. Továbbra is az ő kompetenciájában maradnának ezentúl  azok az esetek, amelyek a súlyos bűncselekményeket elkövetőkre, az állambiztonságot fenyegetőkre, a tíz évnél régebben Olaszországban tartózkodó bevándorlókra vagy a kiskorúakra vonatkoznak.

Az új, még elfogadásra váró törvény a jövőben a helyi rendőrparancsnokokat is felhatalmazná a kiutasításra, amennyiben olyan európai uniós tagország állampolgáráról van szó, aki „veszélyezteti a közrendet”. Vagyis nem csak a köztörvényes bűntettek elkövetőire, hanem azokra is kitoloncolás vár, akikről az illetékes hatóság úgy látja, hogy  „megszegik az együttélés szabályait”.

Az új tervezet a kiutasítási határozatot követően egy hónapos határidőt szabna az idegen távozására. Három éves visszatérési tilalmat vezetne be, amelyet, ha megsért az érintett, 

három évi börtönbüntetésre lesz ítélhető.



A politikusok már jó ideje hangsúlyozzák, hogy Olaszországban éppen a bevándorlók nagy tömege fordította fel a közrendet. Csak Rómában az év első felében 3557 embert vettek őrizetbe, ezek 75 százaléka román állampolgár. Ez idő alatt az Örök Városban tíz százalékkal emelkedett az  erőszakos bűncselekmények száma. A bűnelkövetők főleg üzleteket  vesznek célba, s emiatt  a tulajdonosok egyre több pénzt kénytelenek biztonságukra  költeni.

A  boltosok felhívták a figyelmet arra, hogy a bűnözés Róma nemzetközi tekintélyének is árt, mivel sok bűncselekményt turisták kárára követnek el.
   
Az olasz sajtó szerint Romano Prodi miniszterelnök, akárcsak Walter Veltroni római polgármester a kormányintézkedés kapcsán nyilvánosan szögezte le, hogy nem pusztán Olaszországot, hanem Európa egészét érintő problémáról van szó. Giorgio Napolitano köztársasági elnök maga is támogatja a kormány közbiztonsági intézkedéscsomagját. Hangsúlyozta: nem „haragból” cselekednek most így az olasz hatóságok, hanem azért, hogy

vissza lehessen állítani az országban a nyugalmasabb állapotokat.

   
A főváros polgármestere már hónapok óta erőteljesen szorgalmazza a szigorú fellépést. Nem győzte hangsúlyozni Románia felelősségét, követelve, hogy Bukarest vállaljon felelősséget állampolgáraiért. Egyes becslések szerint Románia EU-csatlakozásával évente 60 ezer román állampolgár érkezése várható Olaszországba.

Már most is minden tizedik  román család kap rendszeres pénzátutalásokat nyugat-európai országokban, elsősorban Olaszországban dolgozó tagjaitól. A nyugati  EU-tagállamokban szerencsét próbáló román állampolgárok túlnyomó többsége Olaszországot részesíti előnyben a nyelvrokonság és a  kellemes klíma miatt.
   
Az Olaszországban élő román állampolgárok szövetségének adatai szerint jelenleg másfél millió román állampolgár dolgozik Itáliában, a nők leginkább háztartási kisegítőként, a férfiak főleg a  mezőgazdaságban vagy az építőiparban. Ezek közül becslések szerint  legfeljebb 300 ezernek van munkavállalási engedélye.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.